Az alsó végtag idült vénás elégtelenségének kezelésére ajánlott az alábbi esetekben: nehézláb érzése, feszülés, fájdalom, éjszakai lábikragörcs. Alkalmas heveny aranyeres krízis kezelésére is.

A Detralex 5 flavonoid egyedülálló kombinációját (MPFF) tartalmazza, amelyek szinergisztikusan hatnak a vénás gyulladásos folyamatokra.¹

A Detralex egyedülálló összetétele mellett a gyártás során alkalmazott kiváló mikronizálási folyamat 2 µm-nél kisebb részecskéket eredményez², ennek köszönhetően a Detralex felszívódása is jobb, mint a nem mikronizált flavonoid frakcióké.

Vizsgálatok igazolták, hogy nem minden mikronizált flavonoid frakció egyforma^4,5, ami megmagyarázhatja a Detralex fokozott előnyeit a diozminhoz képest^2,3,4.

Ennek eredményeképpen a Detralex csökkenti a fáradt, nehéz, fájdalmas lábak tüneteit krónikus vénás betegségben szenvedő betegeknél, valamint az anális fájdalmat, a viszketést és a diszkomfortérzetet aranyérbetegségben szenvedő betegeknél.

1 - Paysant P and al. int Ang. 2008;27:81-85.   2 - Garner RC, et al. Pharm Sci. 2002;91:32-40.  3 - Cyrino FZ, et al. Int Angiol. 2021;40:388-394.  4 - Das Graças de Souza M, Cyrino FZ, de Carvalho JJ, Blanc-Guillemaud V, Bouskela E. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2018;55(5):694-702. 5 - Zupanets I. et al. Asian J Pharm Clin Res. 2018;10:504−508.

o   1. Rendszeresen sportol vagy megerőltető fizikai munkát végez?

•   A fizikai stressz, így a megerőltető fizikai aktivitás megemelkedett magnéziumigénnyel társul (3).

o   2. Úgy érzi, hogy jelentős mértékű stressznek van kitéve a munkahelyén, a családjában vagy az élet egyéb területein?

•   A mentális stressz növeli a szervezet magnézium-igényét (3).
•   A magnézium stresszcsökkentésben mutatott hatását fokozhatja a vele együtt adagolt B₆-vitamin (4,5).

o   3. Gyermeket vár, vagy a szoptatás időszakában van?

•   A várandósság alatti lábszárgörcsök gyakoriságát 50 %-kal csökkentheti a magnézium-bevitel (6,7).
•   Minden egyes liter anyatejjel 20-40 mg magnéziumot veszít az anya, ezért a magnéziumpótlás a szoptatás időszakában is fontos (8,9).

o   4. Az idősebb korosztályhoz tartozik?

•   Idős korban csökken a magnézium bélből való felszívódásának a mértéke (10).

o   5. Van valamilyen szív- és érrendszeri betegsége?

•   Antihipertenzív gyógyszer mellett adagolva a magnézium hozzájárul a vérnyomás további csökkentéséhez (11).

o   6. A cukorháztartásával vannak problémái?

•   A magnézium-szupplementáció mind a cukorbetegség megelőzésében, mind annak kezelésében fontos szerepet tölt be (12-14).

o   7. Migrénes?

•   A magnézium-pótlás hozzájárulhat a migrénes rohamok gyakoriságának csökkentéséhez (1,15).

o   8. Milyen gyógyszereket szed?

•   A magnéziumot ürítő diuretikumoknál (pl. hidroklororotiazid és furoszemid hatóanyagok), illetve a protonpumpagátlók (PPI) szedésénél – mellékhatásként – kialakulhat magnéziumhiány (16).

 Magnézium-pótlás – okosan

 o   A magnézium nem rendelkezik gyorsan mobilizálható szervezetbeni tartalékokkal (17).

A magnéziumot rendszeresen kell fogyasztani,hogy a hiányállapota megelőzhető legyen (17).

o   Magnéziumpótlásra magas arányban hasznosuló magnéziumsót érdemes választani (18).

 A Magne B₆ bevont tablettában és a Magne B₆ Forte filmtablettában magnézium-laktát, illetve magnézium-citrát formájában található meg a magnézium. Ezeknek a szerves magnézium-sóknak a biohasznosíthatósága kiemelkedően jónak minősülnek – egyéb, szerves magnézium-sókkal való összehasonlításban is (4,5,18).

Bővebb információért olvassa el az alkalmazási előírást!^4,5

Forrás

(1) Gröber U et al. Nutrients 2015;7:8199-8226.

(2) Vormann J. AIMS Public Health. 2016;3(2):329-340.

(3) Jędrzejek M et al. Magyar Családorvosok Lapja 2021;47-54.

(4) Alkalmazási előírás, Magne B6 bevont tabletta; https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=11815

(5) Alkalmazási előírás, Magne B6 Forte filmtabletta; https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=21901

(6) Micke O et al. Dtsch Med Wochenschr. 2020;145:1628-1634.

(7) Jouanne M et al. Nutrients 2021;13:692.

(8) Dror DK et al. Adv Nutr. 2018;9:278S–294S.

(9) Kominiarek MA et al. Med Clin North Am. 2016;100(6):1199-1215.

(10) Schuchardt JP et al. Curr Nutr Food Sci. 2017;13(4):260-278.

(11) Houston M. J Clin Hypertens. 2011;13:843-7.

(12) Veronese N et al. Eur J Clin Nutr. 2016;70(12):1354-1359.

(13) Lu J et al. J Diab Res. 2016; Article ID 1260141

(14) Verma H et al. J Hum Nutr Diet. 2017. doi:10.1111/jhn.12454

(15) https://ods.od.nih.gov/factsheets/Magnesium-healthProfessional/;

(16) Gröber U. Int J Mol Sci. 2019;20(9):2094.

(17) Jahnen-Dechent W et al. Clin Kidney J. 2012;5(1)3-14.

(18) Ranade VV et al. Am J Ther. 2001;8:245-57.

MAT-HU-2301016 (2023.08.17.)

Opella Healthcare Commercial Kft.

1138 Budapest, Váci út 133. E épület 3. emelet Telefon: (+36 1) 505 0050                                                    

Gyógyszer- és egyéb termékinformáció: (+36 1) 505 0055

Web: www.sanofi.hu, www.magneb6.hu

Az Actival Extra kifejlesztésekor szempont volt a szervezet működése szempontjából kulcsfontosságú anyagok legszélesebb spektrumának lefedése, így a készítmény 31 hatóanyaggal büszkélkedhet. Ebből 9 vízoldékony vitamin (B₁-vitamin, B₂-vitamin, B₃-vitamin, B₅-vitamin, B₆-vitamin, B₇-vitamin - biotin, B₉-vitamin - folsav, B₁₂-vitamin, és C-vitamin), 4 zsíroldékony vitamin (A-vitamin, D₃-vitamin, E-vitamin, és K₁-vitamin), 3 makroelem (kalcium, foszfor, és magnézium), 10 nyomelem (cink, vas, bór, réz, mangán, jód, molibdén, króm, szelén, vanádium), és 5 egyéb, élettani hatással rendelkező anyag (bétakarotin, para-amino-benzoesav, rutozid, lutein, likopin).

A vitaminok és ásványi anyagok alapvető fontosságúak a szervezetünk számára, gondoljunk csak arra, milyen fontos szerepe van a DNS metabolizmusában a folsavnak, általa a folsav szintéziséhez szükséges para-amino-benzoesavnak, a B₁₂-vitaminnak, az E-vitaminnak, illetve a cinknek és molibdénnek.

Az energiametabolizmusban és a szénhidrátok, lipidek és fehérjék anyagcseréjében alapvető fontosságúak a B₁-vitamin, B₂-vitamin, B₃-vitamin, B₅-vitamin, B₆-vitamin, biotin, króm és a vanádium.

Kiemelkedően fontos szerepe van a csontrendszer integritásában és felépítésében a D₃-vitaminnak, K₁-vitaminnak, kalciumnak, foszfornak, magnéziumnak és bórnak.

Az A-vitamin és előanyaga a bétakarotin szerepe alapvető a látásban, a lutein pedig védőhatású az időskori cataracta és macula degeneráció ellen.

A vas nem csak a hemoglobin alkotóeleme, számos enzim működését is biztosítja, a jód pedig a pajzsmirigy hormonok szerkezeti eleme.

A C-vitamin, rutozid és likopin közvetlen antioxidáns hatásukkal védenek minket, a réz, mangán és szelén pedig közvetetten, hiszen szükségesek antioxidáns enzimek működésében.

Az Actival Extra filmtablettát a szedést indokoló állapot, vagy betegség fennállása alatt, folyamatosan javasolt szedni. Ehhez praktikus lehet a 120 filmtablettát tartalmazó kiszerelés, mely 4 havi adagot tartalmaz, és egységárra nézve – a fogyasztói átlagárat tekintve - 40%-os megtakarítást jelent a 30 db-os kiszereléshez képest.

Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását!

A hatályos alkalmazási előírás elérhetősége: https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=19850

Kizárólag egészségügyi szakembereknek szóló információ. Kérjük, ne tegyék fogyasztók részére elérhetővé vagy láthatóvá!

Lezárás dátuma: 2023.11.09.

ACTE2311HPCIKK

A Georgia államból származó Pemberton az amerikai polgárháborúban a déliek seregében harcolt, mígnem 1865-ben, a columbusi csatában súlyos sérülést szerzett: karddal felhasították a mellkasát. Sok más háborús veteránhoz hasonlóan Pemberton is a fájdalomcsillapítóként használt morfium rabja lett. Mint képzett gyógyszerész, innentől a morfiumfüggőség gyógyításának, kezelésének, illetve a morfium új szerekkel való kiváltásának szentelte az életét. Ennek az igyekezetnek lett a gyümölcse a népszerű üdítőital.

Fekete gyógynedű

Pemberton azt állította, hogy keveréke egy sor betegségre jelent gyógyírt, többek között a morfinizmusra, az emésztési zavarokra, a neuraszténiára, a migrénre és az impotenciára, saját szavaival szólva: „Jó a klérusnak, az ügyvédeknek, az írástudóknak, a bankároknak, a hölgyeknek és mindenkinek, akinél az ülő foglalkozás idegkimerültséget, gyomor-, bél- és vesepanaszokat okoz, és akinek frissítő és tiszta élénkítőszerre van szüksége.”

A cocawine leginkább nem is a kokainban különbözött a hasonló funkciókkal árult különféle gyógytonikoktól, hanem a szénsav miatt. Akkoriban a szénsavat az egészségre különösen jótékony hatásúnak gondolták, így Pemberton a vörösbort ezzel váltotta ki.

Az új ital 1886. május 8-án az atlantai Jacob's Pharmacy gyógyszertárban debütált, poharanként öt centért árulták. A siker finoman szólva sem volt eget rengető, ráadásul Pemberton meg is betegedett – kiderült, hogy gyomorrákja van –, és visszazuhant a morfiumfüggőségébe, amit ezek szerint nem sikerült a kólával meggyógyítani. A receptet és a Coca-Cola jogait 1888-ban 550 dollárért eladta egy atlantai üzletembernek, Asa Candlernek, aki megalapította a Coca-Cola Company-t, és agresszív marketinggel világsikerre vitte a szénsavas kóla üdítőt. Pemberton azonban ezt már nem élte meg, 1888 augusztusában morfiumfüggőként halt meg.

Egzotikus kokain

Az italnak azért adták a Coca-Cola nevet, mert az eredeti recept élénkítőszerként dél-amerikai kokalevél-kivonatot tartalmazott. Pemberton receptje szerint egy gallon (3,8 liter) kólasziruphoz öt uncia (140 gramm) kokalevelet kellett keverni. Az 1904-es receptváltás után a kokainszint mikroszkopikus méretűvé csökkent.

7 pecsétes titok

A Coca-Cola receptjét hétpecsétes titokként őrzik, bár 2011-ben egy rádióműsorban elhangzott, hogy az 1979-es Atlanta Journal-Constitution újság közölt egy kézzel írt receptről készült fotót, amely a kóla eredeti összetevőit tartalmazza. Eszerint a „titkos” hozzávalók a következők: vanília, fahéj, koriander, szerecsendió, lime, karamell, narancsolaj, citromolaj, dióolaj, valamint citromsav, koffein és cukor.

Jól hangzó márka

A Coca Cola nevet és a híres spenceriánus kézírásként ismert logót John Pemberton könyvelője, Frank Mason Robinson találta ki 1885-ben. Ezt az írásmódot a kor hivatalos folyóírásaként tartották számon.

Felkarolta a Mikulást

Az 1930-as évekig a Mikulás kinézete sokféle volt, akadt kifejezetten törpe formájú és kísérteties kinézetű is. Azonban 1931-ben a Coca-cola szerencsésen felkarolta a figurát. Ez volt az első év, nagyszakállú, piros sapkás, vidám emberként jelent meg. Érdekes, hogy Szent Miklós többek között a gyógyszerészek védőszentje is.

Hogy mennyire volt kényszerpálya számára a gyógyszerészet, azt hűen bizonyítják a gyógyszerészi szigorlóvizsgák eredményei: a BOTE Gyógyszerésztudományi Kar 1881-es bejegyzése szerint Gyógyszerisme, Gyógyszerészi törvények, Vegytan, Gyógyszerészet tantárgyakból Rippl József elégséges érdemjegyet szerzett. Ha keservesen is, de végül megszerezte a gyógyszerészeti mesteroklevelet.

A patikában is rajzolt

Arról, hogy a kaposvári születésű Rippl József gyógyszerész volt, a nagyközönség csak az 1930-ban megjelent „A magyar gyógyszerészet története” című munkából szerezhetett tudomást, illetve az ötvenöt évvel később róla kiadott művészettörténeti munkában olvasható némi életrajzi adat rövid patikusi pályafutásáról: „Négy gimnázium elvégzése után a kaposvári „Arany Oroszlán”-hoz címzett, s akkor Schröder Sándor tulajdonában álló gyógyszertárba kerül gyakornoknak. Mint patikussegéd alkotta első művét 1881-ben, amely fiatal nőt ábrázolt virágos estélyi ruhában”.

A kaposvári Arany Oroszlán Gyógyszertár a város legrégebbi gyógyszertára, 1774-ben épült és még ma is működik. Azonban még Kaposváron is kevesen tudják, hogy városuk nagy szülöttje ebben a patikában 1875-től négy éven át patikusként dolgozott.

A pozitivista életrajzírók azt is tudni vélték, hogy Rippl József a patika ódon, boltíves, kis ablakú ügyeleti szobájában festegetéssel, rajzolgatással töltötte az éjjeli inspekciók végtelenségbe nyúló unalmas óráit.  Ám nem kellett sokáig várnia, mert a - feltehetően ezek alatt a véget nem érő ügyeletek alatt született - estélyi ruhás festménye oly nagy feltűnést keltett, hogy a művészeteket kedvelő gróf Zichy Ödön is felfigyelt a fiatal művészre és magával vitte surdi birtokára, gyermekei mellé nevelőnek.

A kaposvári gyógyszertárban mint patikus ekkor láthatták utoljára, hiszen két évvel később már a híres müncheni Festőakadémia hallgatója volt, ami a magyar festőtanoncot elindította a világhírnév felé.

Párizsban lett Rónai

A Rónai nevet csak később, párizsi tartózkodása alatt vette fel, ahol először a nagy tiszteletben álló Munkácsy Mihály tanítványa lett.  A fiatal festőtanonc azonban a mester konzervatív-akadémikus irányát nem bírhatta, közelebb állt hozzá a modern francia impresszionizmus, amelynek hamar követője lett.  Ezt az átmenetet festményei is jól tükrözik. 1889-től 1902-ig tartó korszakát még a "fekete" vagy "színredukciós korszak"-nak nevezik. Művei a fekete, a sötétzöld, a barna harmóniájára építenek. Az art nouveau mesterévé vonalainak ritmusa, lendületes körvonalai avatták. A fekete korszakát" dekoratív szecessziós színvilág, majd a friss pasztelltechnikával készült impresszionisztikus forma váltotta fel.

Posztimpresszionizmus Kaposváron

1902-ben úgy döntött, hazaköltözik Kaposvárra.  Ez elég bátor tettnek bizonyult, ugyanis Párizsban hiába ünnepelték, magyarországi kiállítását még közönyösen fogadta a publikum, s csak később az 1906-os Könyves Kálmán cégnél rendezett kiállításon érkezett meg a magyar közönség elismerése.  Olyannyira, hogy később a befutott, elismert festő képeiből maga a király és az állam is vásárolt. 

Rippl-Rónai nemcsak festett, művészetszervező tevékenysége is jelentős. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoportnak, és részt vett a Nyugat mozgalmában is. Újra franciaországi látogatást tett, ahol az első világháború kitörésekor 1914-ben Párizsban, mint ellenséges állam polgárát elfogták és internálták, hét hónap után tért csak haza a Róma-villába, ahol tovább alkotott. A festészeten kívül üvegablakok tervezésével és készítésével is foglalkozott, az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablaka is az ő fantáziáját és keze nyomát dicséri.

Ki festette a professzor portréját?

A gyógyszerészeket még a hetvenes években is lázban tartotta a kérdés, hogy a hőn szeretett egyetemi tanárról, Lengyel Béláról készült portrét Rippl-Rónai készítette-e vagy sem.  Köztudott volt, hogy az egyetemi hallgató Ripp-Rónai már akkor is sokat rajzolgatott, s diáktársai őt kérték meg arra, hogy készítsen egy portrét tanárukról. Fénykép után olajban festette meg Lengyel Bélát, ám szignálni, sajnos elfelejtette.  Az örökösök – miután a festő „árfolyama” a képzőművészeti piacon igencsak megemelkedett – igyekeztek bebizonyítani a kép eredetiségét – sikertelenül.

A gyógyszerész történetírók szomorúan konstatálták, hogy a nagy művész semmilyen közösséget nem vállalt a szakmával, sőt a festő apostol igyekezett elhatárolódni életének ettől a szakaszától. „Művészpályám kezdetének indulópontjairól nem szólok, mert azok nagyon hasonlók sok más szellemi foglalkozású ember pályájának elejéhez, akik nem találták meg mindjárt azt a talajt, melybe gyümölcsözőleg vethetik el tehetségük magvait.”  Ezt azonban valószínűleg a kaposváriak és a művészettörténészek sajnálják legkevésbé…

Rippl-Rónai József rendkívül termékeny festőnek számít, több mint 2400 olajképet és pasztellt festett. Nemcsak festményeket és grafikákat készített, tervezett poharat, lámpát is. Utolsó korszakának középpontjában a pasztellportré szerepel.  Ezzel a technikával készítette el többek között a Nyugat híres személyiségeinek (Móricz Zsigmondnak, Szabó Lőrincnek, Babits Mihálynak), az irodalom tankönyvekből ismert arcképét.

Forrás:
Dr. Mozsonyi Sándor: A gyógyszerészet történetéből, In.: Gyógyszerészet, 1970. január 23. old.

Örkény István ebbe a „jól megágyazott” természettudományos érdeklődésű, értelmiségi közegbe született, s ezt a vonalat követve iratkozott be a Műegyetem vegyészmérnöki karára.  Tanulmányait megszakítva előbb a gyógyszerészgyakornoki vizsgát tette le, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett gyógyszerész oklevelet.   A kémia nemcsak a dolgok és a létezés legapróbb részleteibe való rálátásban, hanem az életről való helyes gondolkodásban is segítette. Erről így emlékezett meg:
“Én a természettudományok felől jöttem, ezt a gondolkodást sajátítottam el és ezt nagyon szerettem. Nagyon egyszerűen szólva, a kémia nyelvén leírható egy képlet. Csodálatos egyezése az elméletnek és a gyakorlatnak, a gondolat megvalósításának… Az egész kémia egy tiszta világos képlet. Ez az a tiszta világosság, amit egész életemben szerettem, mindennek a legegyszerűbb és legvilágosabb megfogalmazását, az értelmet.”

Írószövetség helyett gyógyszergyár

Irodalmi pályafutása a második világháború után, a munkaszolgálatról hazatérve indult virágzásnak: színházi dramaturgként, lektorként dolgozott, írásai, kötetei jelentek meg, az Írószövetség szerkesztőségi bizottságának is tagja volt.
Az ’56-os események miatt azonban úgy tűnt, búcsút mondhat irodalmi karrierjének. Állását elvesztette, írásai nem jelenhettek meg és fordítói munkát sem kaphatott, csak maga Aczél György, az akkori művelődésügyi miniszterhelyettes közbenjárása révén sikerült az - akkori - Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Gyógyszerismertető Osztályán elhelyezkednie. Mi másban is remekelhetett volna, mint az írásban: Magyarországon a gyógyszerismertető „levelek” Örkénnyel kaptak szárnyra és egyben vele is fejeződtek be.

Andaxin és Lidocain

Mik azok a gyógyszerismertető levelek? Orvosok és gyógyszerészek számára írt szakmai tájékoztatók az új gyógyszerekről, kiemelten a klinikai vizsgálatok alapján a gyógyszer javallatairól, ellenjavallatáról, toxikológiai jellemzőiről, ezek értékeléséről és rendszerezéséről. Mindezeket az információkat Örkénynek a külföldi szakirodalomból és az itthon elvégzett vizsgálati adatokból kellett összegyűjtenie.  A gyógyszerismertető írásművek szerkesztése gondos munkát igényelt, alapvetően a gyógyszerről egybegyűjtött ismeretanyag lelkiismeretes tanulmányozását, a szakmai lényeg megragadását és némi íráskészséget is követelt. Ezek az ismertetők Örkény kezében küllemük és közvetlen hangvételük alapján „orvosi levelek” voltak.  Azokról a készítményekről, amelyeket a gyár 1958 és ’63 között hozott forgalomba, az első információt Örkény István megfogalmazásában kapták kézhez az érdekeltek. Ha fellapozzuk az akkori nyilvántartást, Örkény szerzőségét dicsérhetik a 138. és 623. sorszám közé eső gyógyszerek, mint például: Andaxin, Frenolon, Gastrobamat, Gerovit, Gracidin, Hibernal, Hirepin, Kofka, Lidocain, Nitropenton, Piperacat, Pipolphen, Relaxil-G, Synapleg, Trioxazin.

Kofka és a heverésző irodisták

Az írót és groteszk humorát természetesen ebben a szakmai közegben sem tudta elfojtani. A koffeint tartalmazó Kofka tabletta forgalomba hozatalának előkészítésére kapott feladat megoldása a „Szemelvények a kávéivás történetéből” című írása is inkább irodalmi értékűnek tekinthető, mint gyógyszerészinek. Humorát, írói tehetségét jobbára a gyár üzemi hírmondójában csillogtathatta meg. Legemlékezetesebb maradt a „Miért nincs mindenkinek frizsiderje?” című, amelyben gyilkos humorral ír az adminisztrációban foglalkoztatottak nagy létszámáról, akik az egyik üzemben éppen heverésznek, a másikban éppen lézengenek, vagy a napon sütkéreznek.

Ugyanakkor a gyógyszerészetről, a gyógyszerkészítésről mindig nagy tisztelettel beszélt. Az EGYT Gyár alapításának 50. évfordulójára kiadott többnyelvű képes album nyomdai tervezését és lektorálását is Örkény végezte.

Ebben a következő olvasható:

“Egy gyógyszergyárról beszélve, valamilyen ünnepélyesebb csengését érezzük ennek a szónak, mint hogyha bármilyen más gyárról esik szó. Nem is alaptalanul. Egy gyógyszergyár közvetlenül az emberiség szolgálatában áll. Igaz, ezt elmondhatjuk egy szövödéről, vagy egy autójavító üzemről is; egy gyógyszergyár mégis különbözik tőlük… Ami egy gyógyszergyárban készül, élet-halál kérdése az emberiségnek. Ezért volna nehéz büszkeség nélkül végigtekinteni ezeken a régi és új képeken, az adatokon és számsorokon, melyekben több nemzedék munkája, gondja, nehézsége és sikere fejeződik ki”.

Miután a szilencium lassan megszűnt, 1963-ban közös megegyezéssel gyógyszergyári munkaviszonya is véget ért, visszatérhetett az irodalmi életbe, amely a Kossuth-díjig és a világhírnévig vezetett.

Bagolyidomár és selyemfestő

Dr. Kosztka László gyógyszerész Kisszeben megbecsült tagjaként jól működő patikát vezetett, emellett pirotechnikai kísérleteket folytatott. Az amatőr tudós különcségét fia is örökölte: Tivadar sokat kerülte az iskolát, inkább a természetben gyönyörködött: rovarokkal, lepkékkel, dongókkal játszott, baglyot idomított, selyemtenyésztéssel foglalkozott. Gimnáziumi évei után Eperjesen lett kereskedősegéd, ahol nemcsak németül tanult meg, hanem a selyemfestést is tökélyre fejlesztette. Festői vénája, a színárnyalatokhoz való kiváló érzéke rövid idő alatt üzletvezetővé avanzsálta, ám ekkor, 17 évesen az a sejtelem fejlődött ki benne, hogy a kereskedelmi pályán nincs mit keresnie.

Gyógynövényektől a gyógyszerkönyvig

A család a Tisza mellé költözött, apja Tiszalökön nyitotta meg új gyógyszertárát, ahol a Budapesten gyógyszerészetet hallgató egyetemista Tivadar gyakornoki éveit töltötte. Önéletrajzában így emlékszik vissza erre az időszakra:  „A Tisza mentén a szikes talajon találtam kocsiszámra illatos székfűvirágot, fehér mályvát, ökörfarkkórót, pipacsot, ezerjófüvet, pemetefüvet, s ott volt a kőrisfákon a sok kőrisbogár. Ezeket összegyűjtve lényegesen szaporítottam atyám gyógyszertárának jövedelmét.”  De nemcsak a jövedelmet, hanem a gyógyszerészi tudást is gazdagította, hiszen Kosztka Tivadar névvel egy általános gyógyszerkönyvet is kiadott.

Sorsfordító betegség

A tehetséges gyógyszerészt a festői pálya felé valószínűleg a szegedi árvízi mentés során összeszedett súlyos bronchitis indította: gyógyulást keresve a Magas-Tátrába utazott, ahol egy tinós szekéren akadt meg a szeme. „Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adta a rajzónt s egy vénypapírra kezdtem rajzolni a motívumot” – írja visszaemlékezésében.
Az isteni kinyilatkoztatással kísért jelenés hatására Rómába utazott, hogy a nagy festők műveit tanulmányozza, s hogy megnézze, túlszárnyalhatóak-e a híres elődök.  A Vatikánban szembesült Raffaello műveivel és ekkor békélt meg sorsával (Mégis festő lesz!), ugyanis az itáliai festők műveiben nem találta sem az élő természetet, sem az energiát, sem az általa hőn keresett napszíneket.

Patika egy cimbalom árából

Még Párizsban értesült a gyógyszertárak felállításáról szóló belügyminiszteri rendeletről, ezért hazautazott. „Megtudtam, hogy Gács alkalmas hely egy gyógyszertár felállítására, s amikor erről személyesen is meggyőződtem, a jogosítványt 1884. október 15-én meg is szereztem.”
Összes ingósága egy cimbalom volt, amelynek árából fedezni tudta az első adag gyógyszerrendelést és a patika berendezését. Tízévnyi szorgalmas munka után úgy döntött, bérbe adja a patikát, hogy immár 41 évesen elkezdhesse a művészi stúdiumokat.

Mindent eldöntő koponya

Münchenben belépett a Hollósy-féle festőiskolába, és talán nem meglepő, hogy itteni első rajza is természettudományi indíttatású: egy koponyarajz volt.  A modell, a híres Wertmüller Mihály így nyilatkozott saját feje másáról: „17 éve vagyok modell, de még soha senki nem készített rólam ilyen erős rajzot, kedves uram, mint ön!” Az időközben Csontváry művésznevet felvett festő ezt az elismerést kinyilatkoztató ígéretnek tulajdonította, s elbeszélése szerint innen, mint a fa, gyors fejlődésnek indult.

A patika megteremtette számára azt az anyagi biztonságot, amelyből festői tanulmányait, utazásait fedezni tudta. Festői pályájának tizenhat éve alatt körülbelül 120 művet készített – mind napszínekkel.
„Én feláldoztam az életemet megtudandó, mi a való, hogy fejlődik ki a világ, és hogy fejlődik tovább, mert minden, ami van, a pozitívum akaratából fejlődött ki, s ami lesz, a pozitívum kinyilatkoztatása alapján fog kifejlődni”.

Magisztrális festékek

Sokan gondolják, hogy Csontváry is olajfestékkel dolgozott, de ez nem igaz. Gyógyszerészi tanulmányait felhasználva maga keverte ki festékeit – nem utolsósorban szegénysége miatt is – a gácsi posztógyártól ingyen kapott anilin alapú textilfesték-porok szolgáltak színezőül, míg az alapot fehér anyagpor, kaolin, ólomfehér, kaolin vagy bárium-szulfát adta. Ezekhez enyvet, nagytisztaságú terpentint, sót és vizet adott. Ez a keverék több napig használható maradt, és ennek köszönhető, hogy festményei a mai napig ragyogó színekkel bírnak, nem fakulnak és nem sötétednek.

Méltatlan időskor

Az akkor már idős gyógyszerész Csontváry patikáját 1919-ben a Tanácsköztársaság államosította. Rövid időn belül megbetegedett, és a budai Új Szent János kórházba került, ahol június 20-án meghalt. A halotti bizonyítvány szerint verőérgyulladásban, de mivel a patikán kívül más jövedelme nem volt, így sokak szerint a neves festő sokkal inkább éhen halt. Holtában sem nyugodhatott békében: bár az Óbudai temetőben temették el, végső nyughelyéről később az állam (sem a hozzátartozók) nem gondoskodott, így az 1950-es években földi maradványai gyűjtősírba kerültek. Ma már csak egy szobor emlékeztet egykori festőóriásunkra a Nemzeti Sírkertben, a Fiumei úton. Képei többségében magyar nemzeti, illetve magántulajdonban vannak, ritkán cserélnek gazdát, a magyar árverési rekordot 240 millió forinttal a „Traui tájkép naplemente idején” című festménye állította be 2012-ben.

(Forrás: Wikipédia)

A HPH GO Android és iOS rendszerű készülékekre egyaránt letölthető, jogosultsága megegyezik a HPH Extraneten használt jogosultsággal, azaz ugyanazon felhasználónévvel és jelszóval működik a belépés. Az applikáció célja átláthatóbbá és kényelmesebbé tenni a patikai mindennapokat. A gyógyszertári dolgozók igényeinek megfelelően megalkotott alkalmazás gyors és hatékony információáramlással biztosít versenyelőnyt a partnergyógyszertárak számára.

Minden információ egy helyen

Maradjon mindig naprakész! A HPH GO-n keresztül a patikavezetők és a felhatalmazott dolgozók bármikor ellenőrizhetik aktuális szállításaik várható időpontját, sőt, térképen keresztül követhetik, hogy épp hol tartanak a készítmények. Az üzenetek menüpont alatt általános vállalati híreket, készlet- és szállítási információkat, minőségbiztosítási, pénzügyi- és marketingüzeneteket, Extranet-fejlesztésekről szóló tájékoztatókat, valamint leányvállalati újdonságokat is találnak.

Átlátható pénzügyek, egyedi akciók

Az applikáció a pénzügyeket is segít átláthatóvá tenni. Egy helyen megtalálhatóak a hitelkerettel kapcsolatos folyószámlainformációk, a lejárt számlák és a támogatott, illetve nem támogatott forgalmi kimutatások. Ezek láthatósága a különböző jogosultsági szintek segítségével mind-mind beállítható. Az alkalmazás használói egy kattintásra megrendelhető csomagajánlatokat és akciókat is igénybe vehetnek, melyek kizárólag az applikáción keresztül érhetők el.

A HPH GO-t a Hungaropharmától megszokott magas minőség megtartása érdekében a fejlesztőcsapat folyamatosan karbantartja, és a felhasználói visszajelzések alapján javítja. Az applikációt a Hungaropharma 2022 júliusában-augusztusában 14 kiválasztott gyógyszertár bevonásával tesztelte.

PATIKÁBÓL A HÚSBOLTBA

„A közgyógykeretet mindig adott jogosultsági időre ítélik meg, és ha annak végéig nem merítik ki, az összeg elveszik. Akkor sem kerül át az új kártyára, ha a közgyógyellátást amúgy meghosszabbítják. Emiatt fordul elő, hogy az időszak végén a betegek akkor is megpróbálják levásárolni a keretüket, ha amúgy nincs gyógyszerre szükségük. Ilyenkor klasszikusan fájdalomcsillapító géleket, fájdalom- és lázcsillapítót, közgyógykeretes C-vitaminrágótablettát próbálnak beszerezni, azzal igyekeznek kimeríteni a bent ragadt keretüket” – mondja dr. Katz Zoltán gyógyszerellátási szakgyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje. Az is megesik, hogy a betegek a saját gyógyszereiket adják el ahelyett, hogy beszednék őket.

„Én a pécsi vásárban saját szememmel láttam, hogy egy néni egy kiterített abroszon árulta a gyógyszereit. Helyettes gyógyszerészként hallottam történeteket arról is, hogy az egyik beteg a patikából mindig egyből a húsboltba megy, ahol kínálgatja az éppen kiváltott fájdalomcsillapítót. Nincs szó tömegekről, de néhány notórius beteg sok helyen van” – mondja a szakgyógyszerész. Ilyenkor a patikus tehetetlen, hiszen a közgyógykeret érvényes, a beteg saját gyógyszerét váltja ki. A gyógyszerésznek akkor sincs joga mérlegelni a készítmény kiadását, ha tudja, a beteg egyből eladja azt. Persze amit a beteg tesz, törvénytelen, hiszen gyógyszert ezen az úton eladni nem lehet.

ROSSZ A TENDENCIA

Arra, hogy a közgyógyra kiváltott gyógyszerekre van másodkereslet, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tavalyi felmérése is utal. „Vizsgálatunk egy része arról szólt, hogy a betegek hol szerzik be gyógyszereiket. Kiderült, hogy három százalékuk klasszikus piacon – úgymond kockás abroszról – vásárol ilyen készítményeket, vagy éppen a szomszédasszonytól kap, mert neki használt. A felmérés arra is rámutatott, hogy ez főleg vidéken, az alacsonyabb végzettségűek körében jellemző. Érdekes az is, hogy ez az arány korábban, a piacok erőteljes felügyelete miatt egyszer már visszaszorult, de most újra erősödött. Ha a másodértékesítést az internetes piactérrel együtt nézzük, már 6-8 százalékról beszélhetünk” – mondja dr. Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. A szakember kiemeli, hogy a tendencia rossz, ráadásul az online csatornák, amikről beszélünk, teljesen átlagosak: a Jófogáson, Vaterán és a Facebook piacterén érhetők el a vényköteles gyógyszerek. Persze utóbbi helyeken alvilági szereplők is kínálnak készítményeket, aki piacon árul, az nagyrészt a saját gyógyszerét adja el. Emiatt is nagy kérdés, mit tehet egy patikus, ha gyanítja, hogy közgyógyos betege ilyen módon próbálja kiegészíteni az otthoni büdzsét. Ne adj isten maga látja meg, ahogy a piacon árulja a nemrég kiváltott készítményeket.

MIT TEHET A GYÓGYSZERÉSZ?

„A helyzet az, hogy a gyógyszerész ilyen szempontból nem számít hivatalos személynek, így hiába észlel bűncselekményt, nincs feljelentési kötelezettsége, mint például a NAV vagy a gyógyszerügyi hatóság ellenőrének. Az ilyen eseteket nem muszáj jeleznie a rendőrségnek, ahogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek és az adóhatóságnak sem. Olyan kötelezettsége viszont van, hogy ha a közgyógyellátásra jogosult beteg szabályos orvosi vénnyel érkezik patikájába, a gyógyszert ki kell adnia” – érzékelteti a helyzet visszásságát a munkacsoport vezetője. Jelenleg nincs olyan szabály, ami előírná, ilyen helyzetekben mit kell tennie a patikusnak, nem tartalmaz erre vonatkozó ajánlást az etikai kódex sem. Nagy kérdés tehát, hogyan kell viselkedni ilyenkor egy gyógyszerésznek.

„A gond az, hogy a gyógyszerek másodértékesítése mindenképpen bűncselekmény, veszélyt jelent más emberekre is. Emiatt a piaci árusítás akkor sem fogadható el, ha azt valaki szociális okok miatt teszi, a gyógyszerhamisítás tényállása ilyenkor is fennállhat. Függetlenül attól, hogy egy amúgy kedves néni vagy bácsi teszi ezt” – emeli ki Ilku Lívia. Persze a hatóság az ilyen eseteket jellemzően nem úgy kezeli, mintha a szervezett bűnözői körök tennének ilyesmit: ahhoz, hogy valakinél a büntetőjogi kategóriát valóban érvényesítsék – tehát három évig terjedő szabadságvesztésre ítéljék –, arra is szükség van, hogy a nyomozás során kiderüljön, az érintett tisztában volt tettének súlyával. Tehát például tudnia kell, hogy a gyógyszer hamisítottnak minősül abban a pillanatban, hogy kiviszi a piacra, és látnia kell előre annak minden következményét. Ez általában nincs így azoknál az embereknél, akik saját helyzetük miatt kényszerülnek ilyen cselekedetre. Emiatt egy patikusnak nem kell tartania attól, hogy jelezze a hatóságoknak azt, ha ilyen esetről tudomást szerzett, sőt, célszerű a piaci forgalmazás veszélyeire felhívnia a megtévedt beteg figyelmét is.

– Nagyon gyakori, hogy az elektronikus térbe olyan vényeket is feltöltenek, amelyeket a betegek már nem szednek. Ez úgy szokott kiderülni, hogy a beteg az orvosi vizit másnapján eljön a patikába, majd azt mondja: szeretné elvinni azokat a gyógyszereket, amelyeket az előző nap felírtak neki. Ilyenkor viszonylag gyakori, hogy az expediálásra előkészített készítményeket látva a páciens közli: azok egy részét már nem szedi. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy a beteg a gyógyszert ötletszerűen hagyja-e el, vagy pedig már tényleg nincs rá szüksége, orvosa pedig csak rutinból írta fel. Ha a páciens mindig nálunk vásárol, akkor ennek eldöntését segítheti, hogy a rendszerben több hónapra visszamenőleg meg tudjuk nézni, milyen recepteket váltott ki, a vénytörténetből pedig le tudunk vonni következtetéseket. Segítség lehet az is, ha a gyógyszert felíró orvos egy közeli háziorvos, akivel jó kapcsolatban vagyunk, mert ilyenkor a kérdést akár telefonon is tisztázhatjuk vele. Ha ez a megoldás sem működik, és esélyes, hogy téves felírásról van szó, akkor a beteget figyelmeztetjük arra, hogy a receptet inkább ne váltsa ki, a helyzetet pedig tisztázza orvosával. Ez fontos, mert ha valóban tévedés történt, akkor az adott gyógyszert nem tudjuk visszaváltani – mondja dr. Katz Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje, aki helyettes gyógyszerészként több Baranya megyei patikában is expediál.

Más a helyzet, ha a beteg a felíráson nem lepődik meg, de azt mondja: a gyógyszer nem szedi, így kiváltani sem szeretné. – Ilyenkor is rá szoktunk kérdezni az okra, megpróbáljuk tisztázni, hogy a háziorvos által rutinszerűen felírt gyógyszerrel folytatott terápiát szakorvos állította-e le. Utóbbira ritkán van példa, sokkal gyakoribb, hogy a beteg saját döntése miatt hagyta el a gyógyszert, mert úgy érzi, nincs rá szüksége. Sokszor kapunk olyan választ is, hogy a beteg amúgy is rengeteg gyógyszert szed, jelentkeztek különböző mellékhatások, emiatt függeszti fel némelyeknek a szedését. Ilyenkor arra szoktuk felhívni a figyelmét, hogy a problémát beszélje meg orvosával, próbáljanak meg gyógyszert váltani. A felírt és korábban kiváltott gyógyszereket ismerve mi is próbálunk a mellékhatásokra magyarázatot találni, a lehetséges gyógyszer-kölcsönhatásokra következtetni – mondja Katz Zoltán. Tapasztalatai szerint az nem annyira jellemző, hogy a betegek anyagi okok miatt ne váltanának ki gyógyszert, az viszont sokkal inkább, hogy az árérzékeny páciensek azt kérik, hogy a készítményt cseréljék alacsonyabb térítési díjjal bíró generikus gyógyszerre. Ennek hátterében gyakran a támogatás megszüntetése vagy drasztikus csökkentése áll. Ilyenkor az expediálás gördülékenyen megy, hiszen a generikus lehetőségekről a betegeket amúgy is tájékoztatniuk kell a gyógyszerészeknek.

Ugyan, az egyértelmű, hogy a patikusnak meg kell próbálnia kideríteni annak okát, hogy a beteg miért nem váltja ki a receptjeit, de ennek mikéntjére mindig figyelni kell. – Vigyázni kell, hogy az erre vonatkozó kérdést ne számonkérően tegyük fel, hanem tisztelettudóan és udvariasan, a páciens életkorának megfelelően. Szerencsés az is, ha a kommunikációt engedélykéréssel indítjuk. Tehát amikor a beteg egyetlen gyógyszert kér, de látjuk, hogy a rendszerben több is van, akkor megkérdezzük: beszélhetünk-e arról, amit a felhőben látunk. Ezt követően érdemes a beteg tudását felmérni, kideríteni, tisztában van-e azzal, hogy milyen gyógyszereket írtak föl neki a közelmúltban – javasolja dr. Tóth Mónika Ditta. A tanácsadó szakpszichológus a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi adjunktusa a Hungaropharma „Nehéz esetek a tára mögött” című edukációs videósorozatában is közreműködött, amelyben ehhez hasonló problémás szituációk és azok megoldását segítő kommunikációs technikák kerülnek bemutatásra.

– A válaszokból a gyógyszerész nagyjából képbe kerülhet, kiderülhet például, hogy a beteg ugyan tud a gyógyszerfelírásról, de nem tudja vagy nem akarja kiváltani mindet. Ha azt érzékeljük, hogy a vérnyomáscsökkentőt például azért nem kéri, mert a vérnyomása jó, akkor ezt lehet kommentálni és elmondani, hogy ezen készítmények szedése nem hagyható abba pusztán amiatt, mert a vérnyomásértékek rendeződtek. Mert aki ezt teszi, annál problémák léphetnek fel – tanácsolja Tóth Mónika. Ha az ok anyagi jellegű, akkor érdemes elmondani, hogy a felírt gyógyszerek közül melyik az a készítmény, amelyeknek szedése mindenképp elengedhetetlen. Ilyenkor a beteget segíteni kell abban, hogy a gyógyszerek között egyfajta hierarchiát állítson fel. – Ha a páciens az okot nem nevezi meg, finoman akkor is el lehet neki mondani, hogy megítélésünk szerint az egészsége vagy a gyógyulása érdekében melyek a legfontosabb gyógyszerek, melyeket lenne célszerű mindenképp szednie. A beteg figyelmét fel lehet hívni az esetleges engedményekre, akciókra. Az udvariasságra viszont mindig ügyelni kell, és arra is, hogy a kérdések ne legyenek tolakodók – hangsúlyozza a szakpszichológus. Tehát míg a számonkérő, erőszakos kommunikáció nem szerencsés, addig az mindenképp fontos, hogy a felmerülő kérdésekről egyeztessünk a beteggel, a beszélgetésbe őt is bevonva mondjuk el, a kezelése szempontjából melyek a legfontosabb gyógyszerek.

A receptlopást egy idő után az orvos szokta észrevenni, aki tájékoztatja erről a gyógyszerhatóságot. Ha a doktor tudja, mely receptjeiről volt szó, azokat le is tiltathatja. Ezt követően a hatóság köremailben tájékoztatja a patikákat, előfordul azonban, hogy a hiány fel sem tűnik az orvosnak. Emiatt eshet meg, hogy bűnözők olyan receptekkel mennek a patikákba, amelyek amúgy nincsenek letiltva. „Ha lopott recepttel találkozik egy gyógyszerész, megtagadhatja a gyógyszerkiadást, kötelessége értesíteni a rendőrséget. Ilyen ügyek miatt már én is kétszer voltam rendőrségen jegyzőkönyvezni, mert a problémát jeleztük a hatóságok felé. Nem csak a rendőrséget értesítettük, hanem a kormányhivatalnak is jeleztük az esetet, valamint telefonon riadóztattuk a környékbeli patikákat. A receptet az egyik esetben magamnál tudtam tartani, a másikban pedig le tudtam fénymásolni. A kamerafelvételeinket a hatóságok vitték el, a nyomozást az is segítette” – mondja dr. Katz Zoltán gyógyszerellátási szakgyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje. Jó tanácsként hozzáteszi: ha valaki bizonytalan, de a gyanú alapos, készlethiányra hivatkozva lehet húzni az időt, elkerülni a „beteggel” való konfliktust. Ő maga is hasonlóan cselekedett.

IRREÁLIS LÁNCOLAT

A szakember helyettes gyógyszerészként azért fogott gyanút, mert egy Tolna megyei falu patikájában egy budapesti belgyógyász szakorvos receptjén egy címe alapján gödöllői beteg részére egy harmadik város pszichiáter szakorvosának javaslatával felírt nyugtató három havi maximális adagja szerepelt, egyébként a receptírás szabályainak megfelelő módon. A gyógyszerész felhívta a belgyógyászt, aki azonnal mondta, hogy ilyen nevű betege nincsen, nehogy kiadja a gyógyszert. Katz Zoltán kiemeli, hogy a patikába nem a receptet eltulajdonító alvilági személyek mennek, hanem azok, akik a már megírt vényeket tőlük megvették. Az ilyen esetek miatt történtek már egyes gyógyszereknél olyan jellegű adminisztratív szigorítások, amelyek előírják, hogy azokat csak személyi igazolvány felmutatásával lehet kiváltani. Ez a gyógyszerészek számára plusz terhet jelent, de visszatartó erővel bír. Viszont ezt nem lehet minden gyógyszernél megtenni. 

Az a két eset, amivel Katz Zoltán találkozott, messze nem egyedi, sok gyógyszerész került már ilyen helyzetbe. A patikusok között téma az, hogy valaki felhívja őket arról érdeklődve, van-e a patikájukban 60-70 doboz egy adott altatóból vagy nyugtatóból, mert mennének érte. Olyan esetek is vannak, amikor valaki olyan recepttel próbálkozik, amelyen a pecsét nyilvánvalóan nem valós. Az ilyen történetek kézről kézre járnak a gyógyszerészek közt. Sok esetben a patikus tehetetlen, önhibáján kívül nem veszi észre, hogy a recept hamis. Ha ez a helyzet, akkor a felelősségre vonástól sem kell tartania. Erre csak akkor kerül sor, ha a gyógyszert jogtalan haszonszerzés céljából adja ki. Tehát ha tudja, hogy a vény hamis, de átadja a készítményt, hogy azzal bevételre tegyen szert.

ARCHAIKUS JOGSZABÁLY

„A gyógyszerészeknek nézniük kell a vények alaki kellékeit, ezt egy 2004-es rendelet előírja számukra. Ha azt látják, hogy a recepten a kötelező adatok hiányoznak, vagy nem jól szerepelnek, a gyógyszert nem szabad kiadniuk. Ugyanakkor ez a rendelet nagyon archaikus, sok dologra nem tér ki: azokat a vényhamisításra utaló jeleket nem is érinti, amelyek ma előfordulnak. Emiatt az, hogy egy gyógyszerész mennyire van résen, inkább éberség és saját elhivatottság kérdése, nem pedig a jogszabály ismeretétől függ” – mondja dr. Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.

A vények bizonyos alaki hibái viszonylag könnyen észrevehetők. Ilyen például az, hogy a pecsét nem teljesen gömbölyű, vagy a pecsétszám nem stimmel. Előfordul például, hogy a száma – ami egyezik az alapnyilvántartási számmal – csak akkor lehetne valós, ha a vényt kiállító orvos 150 éves lenne (a szám automatikusan generálódik, lehet belőle következtetni arra, hogy kiállítója nagyjából mikor diplomázott). A legárulkodóbb jel, amikor a bűnözők előre felhívják a patikát, és arról érdeklődnek, van-e egy adott gyógyszerből sok tíz darab, mondván, fölöslegesen nem akarnak odamenni.

VEZETNEK A PSZICHOTRÓPOK

„Nem ismert, mennyi visszaélés történik, de azt tudjuk, hogy vannak gyógyszerészek, akik ilyen ügyek miatt bejelentést tesznek a rendőrségen, és indulnak is nyomozások. A patikusok jelezhetnek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek is, mivel finanszírozott készítményekről van szó. Ilyenkor a NEAK tesz bejelentést, hivatalos szervként ők indítják a nyomozást. A gyógyszerész kollégák gyakran megpróbálnak kapcsolatba lépni az orvossal is, és bőven van példa arra, hogy az orvos visszaigazolja: a vényt nem ő írta. Az viszont nem mindig derül ki, hogy a vény miként került illetéktelen kezekbe” – mondja a munkacsoport vezetője. Változó, hogy mit akarnak hamis vényekkel kiváltani, de a legjellemzőbbek a pszichotróp anyagok, altatók és nyugtatók.

A gyógyszerészeknek a legnagyobb gondot az okozza, hogy ha a vény miatt gyanút is fognak, a kiadást – ha az alaki kellékek amúgy megvannak, és nem történt adagolástúllépés sem – nem tagadhatják meg. „Ilyenkor csak kényszermegoldások vannak. Sokan megpróbálnak előremenekülni, és már a telefonba azt mondják, ők nem tartják az adott altatót, vagy nincs a raktárukban olyan nagy mennyiségben. Vagy ha azt látják, hogy az a vevő lép oda hozzájuk, akiről kollégájuk mesélte, hogy előző nap tíz doboz gyógyszert vásárolt náluk, neki azt mondják, nem tartanak nagy mennyiséget az adott készítményekből. Viszont ezek csak egyedi megoldások, a patikusok ez idáig nem kaptak tájékoztatást az ilyenkor szükséges teendőkről” – mondja Ilku Lívia. Feljelentést kevesen mernek tenni, ami érthető, hiszen itt szervezett bűnözői rétegekről van szó. A többség inkább csak passzívan próbálja akadályozni a folyamatot.

Nem jó hír, de a hamis vények várhatóan az e-receptek terjedésével sem tűnnek el, mellettük mindig lesznek kézzel írottak is – mert az orvosok egyszerűen mindig tartanak maguknál vényeket, és azokat el tudják lopni. Például a svédeknél 1983 óta létezik e-recept, de a vények 5 százaléka még náluk is papíralapú.

A helyzet azért nehéz, mert pro família receptje mindenkinek lehet, aki megszerezte az orvosi diplomát: ezt követően – megfelelő regisztráció után – mindenki jogosult arra, hogy gyógyszerfelírásra jogosító okiratot kérjen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől. Ez maga a recept, amit az orvos aztán kiadhat. Viszont praxis nélkül csak pro família recept adható családtagok számára, illetve saját használatra. Erre már jogosultak azok az orvosok is, akik éppen csak beléptek a rezidensképzésbe, illetve azok is, akik mondjuk több évtizede mikrobiológusként dolgoznak egy hatóság laboratóriumában. És persze azok is, akik egyetemen oktatnak vagy kutatnak.

„Természetesen a nem praktizáló orvosok is megszerezték egyetemi tanulmányaik során a vényköteles gyógyszerek biztonságos és adekvát alkalmazásához szükséges ismereteket. A gyógyszerek alkalmazását, felírását befolyásoló változásoknak viszont számos oka lehet. Gyakran a biztonságos gyógyszeralkalmazás érdekében végzett folyamatos előny-kockázat viszonyértékelésnek köszönhetően eszközöl változásokat a gyógyszerügyi hatóság. Jó példa erre az, hogy a nem szteroid gyulladásgátlók beszerezhetőségét mostanában szigorítják. Azok a kockázatok, amelyek alapján ezt megteszik, 30-40 évvel ezelőtt még nem voltak ismertek, így nem is taníthatták őket” – mondja a szakgyógyszerész. Hozzáteszi, hogy nem véletlen az sem, hogy míg teljes áron a gyógyszerészek is vihetnek el vényköteles gyógyszereket a patikából, addig vannak olyan készítmények, amelyekhez nekik is receptet kell kérniük. Másrészt vény nélkül ők is csak az legszűkebb családnak vehetnek gyógyszereket legfeljebb 30 napra elegendő mennyiségben. Magyarán a helyzetük nem sokban különbözik az orvosokétól. 

A pro família receptekre vonatkozó szigorúbb szabályozás jellemzően ügyeleti időben, az esti órákban hozza kellemetlen helyzetbe a gyógyszerészeket. Klasszikusnak mondható példa erre az, amikor egy orvos altatót szeretne vásárolni, majd a táránál szembesül azzal, hogy ezt vény nélkül ő sem teheti meg. Mivel éjszakai ügyeletet biztosító patikák inkább a nagyvárosokban vannak, ezzel a problémával jellemzően azok gyógyszerészei találkoznak. 

„Ilyen helyzetben fontos, hogy az orvost, aki ez esetben maga a beteg, empátiával kezeljék, problémáját megértsék. Törekedni kell arra, hogy pontosan elmondhassa, mire és miért van szüksége. Nyitásként mindig meg kell kérdezni, hogy a patikus miben tud segíteni, a választ pedig akkor is végig kell hallgatni, ha egyből látszik, hogy a kérés nem teljesíthető. Az expediálást a nyílt végű kérdések mindenképpen segítik, azokra válaszolva az orvos könnyebben elmondhatja gondjait” – mondja dr. Tóth Mónika Ditta tanácsadó szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktusa. Amikor egyértelmű, hogy a kért gyógyszer nem adható ki, a gyógyszerésznek ki kell fejeznie sajnálatát. Fontos az indoklás, az információátadás, tehát annak elmondása, hogy a jelenlegi szabályozás sajnos nem teszi lehetővé az adott készítmény vény nélküli kiadását. A reakciótól függően újra szükség lehet a megértés hangsúlyozására. 

„Ha az orvos például ingerülten azt válaszolja, hogy nagyon siet, a probléma megoldása pedig fontos, a patikusnak érdemes újra hangsúlyoznia: látja, a helyzet mennyire kényelmetlen, de a jogszabályok megkötik a kezét. Fontos az empátia egyértelmű kifejezése, az orvos érzéseinek visszatükrözése. Közben törekedni kell a nyugodt hangnemre, a kezek test mellett tartására, a folyamatos szemkontaktusra. A mimikának is illenie kell a témához, tehát túlmosolyogni nem szabad a helyzetet, de a kedves arckifejezés fontos” – emeli ki Tóth Mónika. A gyógyszerész a hangját még akkor sem emelheti fel, ha az orvos ezt megteszi. Tudni kell azt is, hogy ahogy ő ventillálja idegességét, csökken a benne felgyülemlett feszültség. Mindeközben a gyógyszerésznek megértőnek és együtt érzőnek kell lennie, ha pedig a hangulat javult, kompromisszumos megoldásra kell törekednie. 

„El kell mondani az alternatívákat, megkérdezni, nem tud-e receptet kérni valamelyik kollégájától. Fölvethető az is, hogy ha csak vényre van szüksége, orvosként minden bizonnyal be tudna jutni soron kívül egy közeli rendelőbe – mondja a pszichológus. Ha az időpont és a helyszín miatt esélytelen, hogy az orvos receptet tudjon kérni, és azzal például altatót tudjon kiváltani, érdemes neki OTC-készítményeket ajánlani. Például elmondani, hogy orbáncfűkivonatot tartalmazó készítmények vény nélküliek, és hatásuk közel azonos egyes gyógyszerekével. Javasolható vészmegoldásnak citromfűtea is vagy macskagyökér-tartalmú készítmény. Ha ez az érvelés sem hoz eredményt, a gyógyszerésznek határozottan az orvos tudtára kell adnia: a munkáját kockáztatná azzal, ha más módon próbálna segíteni. A lényeg, hogy mindez nyugodt hangnemben történjen, a patikus pedig egyszerre csak egy érvet mondjon. Ha ugyanis csak fölsorolja őket, az egyszerű magyarázkodásnak tűnhet. 

Ha az orvos minden próbálkozás ellenére személyeskedni kezd, sértegetni kezdi a gyógyszerészt, meg kell húzni a határt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a patikus megjegyzi: úgy érzi, átmentek személyeskedésbe, és kéri ennek a hangnemnek a mellőzését. A pszichológus kiemeli, hogy a „Kérem, nyugodjon meg!” mondatot soha ne használja a gyógyszerész. Ennél sokkal jobb az empátia kifejezése, és annak hangsúlyozása, hogy a gyógyszerész segíteni szeretne.

KÖLCSÖN PIRULA VISSZAJÁR?

Gyakori, hogy a beteg nem csak a hiánycikkek miatt kérdezi körbe ismerőseit, hanem konkrét panasz miatt. Ilyenek lehetnek a mozgásszervi és egyéb fájdalmak, alvási nehézségek. – Elpanaszolják, hogy nincs otthon gyógyszer, vagy ami van, az nem hat. Ilyenkor előfordul, hogy a szomszédok vagy barátok odaadják maradék vagy éppen szedett készítményeiket, mondván, csak ajánlani tudják, hiszen nekik bevált. Ha nem maradék gyógyszerről, hanem aktuálisan szedettről van szó, úgymond kölcsönadják, megkérve az ismerost, szerezze majd be, és juttassa vissza hozzájuk – vázol egy tipikus helyzetet Katz Zoltán. A pszichiátriai készítmények, altatók és nyugtatók, fájdalom- és gyulladáscsökkentok mellett megesett már, hogy valaki szomszédtól kapott vérnyomáscsökkentő dobozával érkezett, azt szerette volna megvenni. A bökkenő az, hogy ezek a készítmények jellemzően vénykötelesek, ezzel a ténnyel pedig a patikában szembesül a beteg. Ilyenkor kezdődnek azok helyzetek, amelyek egészen kellemetlenek is lehetnek. Természetesen a gyógyszertárban nem feltétlenül derül fény ezekre a történetekre: azt csak becsülni lehet, hogy a vény hiányában kért vényköteles termékek kiadásának megtagadása hány százalékban áll összefüggésben a kölcsöngyógyszer jelenségével. De mit tehet ilyenkor a patikus, ha szakmailag helyesen akar eljárni, de a beteg bizalmát sem akarja elveszteni?

KULCSKÉRDÉS A KOMMUNIKÁCIÓ

– Abban az esetben, ha a páciens egy olyan gyógyszert szeretne kérni, ami egy ismerősének már használt, ám vényköteles, o pedig recept nélkül szeretné megvásárolni, egyszerűnek tűnik a megoldás: tájékoztatni kell arról, hogy a gyógyszert csak vény ellenében lehet kiadni. Valójában azonban ez csak frusztrálja a beteget, ez pedig konfliktus, vita alapja lehet. Az elsőként ajánlható lépés tehát nem a tájékoztatás, hanem a kapcsolatépítés – mondja dr. Pilling János pszichiáter. Ez megtehető például az úgynevezett normalizálás technikájának az alkalmazásával. Ez annak a visszajelzését jelenti, hogy a páciens szemszögéből nézve érthető, hogy o így gondolkodik. A gyógyszerész első mondata lehet például a következő: „Önhöz hasonlóan sokan fordulnak hozzánk egy olyan gyógyszert kérve, ami a környezetükben valakinek már segített”. Alternatívaként használható a kapcsolatépítésre az úgynevezett érzelmi visszatükrözés módszere is. Ez azt jelenti, hogy megfogalmazzák azt az érzelmet, amit a páciens kommunikációja tükröz. Például: „Látom, hogy nagyon bízik ebben a gyógyszerben, mert ez használt a szomszédjának”. A kapcsolatépítés után a következő lépés a tájékoztatás. Érdemes azonban ezt is úgy kommunikálni, hogy érezhető legyen a segítőkészség is. Például: „Természetesen nagyon szívesen kiadnám önnek ezt a gyógyszert, sajnos azonban ez vényköteles, csak orvosi recept alapján lehet kiadni”. Zárásként a gyógyszerész konkrét javaslatot fogalmazhat meg a helyzet megoldására, például: „Kérem, menjen el a kezelőorvosához, és ha o felírja ezt a gyógyszert, szívesen kiadjuk majd önnek.”

VITÁS HELYZETEK

Mit lehet tenni olyankor, ha ez nem vezet célra, és a páciens vitázni kezd? – Ez esetben érdemes megindokolni számára, hogy mi az oka annak, hogy az adott gyógyszer csak receptre adható ki. Itt is fontos azonban mindig hangsúlyozni a megértésünket is – emeli ki a pszichiáter. Például azt mondani: „Megértem, hogy nagyon bízik ebben a gyógyszerben. Ugyanaz a gyógyszer azonban nem mindig jó minden embernek. Az orvosoknak, amikor gyógyszert rendelnek, figyelembe kell venniük például az esetleges társbetegségeket, vagy az egyéb gyógyszereket is, amit valaki szed. Az tehát az ön érdekeit szolgálja, hogy azt a gyógyszert használja, amit az orvosa ír fel.” Ha ez sem vezet célra, végső esetben használható az úgynevezett elakadt lemez technika. Ez azt jelenti, hogy újra és újra ugyanazt mondják el a páciensnek (legfeljebb többedjére kissé átfogalmazva, más szavakkal). Például: „Igazán sajnálom, hogy nem adhatom ki önnek ezt a gyógyszert, vényköteles gyógyszer azonban kizárólag orvosi recept alapján adható ki.” Hasznos lehet az is, ha a vonatkozó jogszabály szövege a gyógyszertárban ki is van függesztve – ez egyrészt akár meg is előzheti a hasonló konfliktusokat, másrészt a beszélgetésben érvelési alapot jelenthet a gyógyszerész számára.

HA NEM VÉNYKÖTELES

Könnyebb a gyógyszerész helyzete, ha a páciens olyan gyógyszert kér, ami nem vényköteles. Ebben az esetben – a szokásos szakmai szabályoknak megfelelően – arról kell megkérdezni a pácienst, hogy pontosan milyen panaszokra szeretné szedni ezt a gyógyszert, és fel kell mérni, hogy van-e az alkalmazásnak bármilyen kontraindikációja (például egyéb, ugyanilyen hatóanyag-tartalmú gyógyszer szedése). Természetesen, ha a beteg panaszai alapján az adott szer használata indokolt lehet, és nincs kontraindikáció, akkor a készítmény kiadható. – A gyógyszerbe vetett hit önmagában is gyógyító erő, márpedig az a páciens, akinek a szomszédja már meggyógyult egy adott gyógyszer szedése kapcsán, nyilván erősen bízik ebben a készítményben – magyarázza Pilling János. Ha a páciens által kért gyógyszer az adott panaszokra nem megfelelő, vagy a szedésének valamilyen ellenjavallata van, akkor a vényköteles gyógyszerek kapcsán javasolt kommunikációs lépések ajánlhatók. Először tehát fejezzük ki a megértésünket, majd tájékoztassuk a pácienst arról, hogy miért nem ajánljuk számára az adott készítményt, végül tegyünk javaslatot a megoldásra, egy másik készítmény ajánlásával. Érdemes ebben az esetben hangsúlyozni az ajánlott készítmény előnyeit, hiszen ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a páciens elfogadja a gyógyszerész javaslatát.

TUDTA-E?

Minden olyan gyógyszer betegtájékoztatója, amit a beteg maga alkalmaz, a problémára külön is felhívja a figyelmet: „Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak.”